Gyakornoki szabályzat

 

 

Pedagógiai program


A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Tartalomjegyzék


Preambulum                                                                                                     3. oldal

I. Az igények és a lehetőségek számbavétele                                            4. oldal
   (Helyzetelemzés)

II. Az iskolában folyó nevelés és oktatás célmeghatározása                  7. oldal

III. Az iskolai oktató-nevelő munka legfontosabb pedagógiai       
      alapelvei                                                                                                       8. oldal

IV. Az iskola alapvető céljai                                                                             9. oldal

V. Az iskola legfontosabb feladatai                                                             11. oldal

VI. Az iskolai oktató-nevelő munka pedagógiai eszközei,
      eljárásai                                                                                                     13. oldal

VII. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok    14. oldal

VIII. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység       18. oldal

IX. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok                                 19. oldal

X. Gyermek- és ifjúságvédelem                                                                   20. oldal

XI. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-
      oktató munkát segítő eszközök és felszerelések                               22. oldal

XII. Az iskolai kapcsolattartás és együttműködések formái                    24. oldal

XIII. Helyi tanterv                                                                                              28. oldal
 


P R E A M B U L U M


"Dolgoznunk kell, ha élni akarunk és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk... Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára."  /Kós Károly/

"Jöhetnek utánam a fiatalok és folytathatják a munkámat, járhatják az utat, amit én is segítettem törni hittel, jóakarattal, népünkért, magyarságunkért, fiainkért."  /Kós Károly/

Iskolánk Budapest egyik külső kerületében, kellemes, kertes környezetben, a Wekerle-telepen működik. Nevét a híres magyar építészről, polihisztorról, Kós Károlyról kapta. Az iskola épülete - amely az őt körülvevő teleppel egyszerre épült - idén 90 éves.

Nyolc évfolyamunkra kb. 380 fő 6-14 éves korú gyermek jár.

Ahogy a környékre, úgy az iskolára is családias légkör jellemző. A szülőkkel harmonikus kapcsolatot alakítottunk ki - a szülői közösség aktív résztvevője az iskola életének.

Az iskolát a helyi önkormányzat tartja fenn, de iskolai alapítvány is támogatja a tanórán kívüli programokat.

A Kós Károly Hét hagyományőrző rendezvénysorozata, kulturális rendezvényeink, az élnék sportélet, speciális helyi programjaink, szakköreink azt a célt szolgálják, hogy tanulóink a kötelező tananyag elsajátításán túl is képességeik és érdeklődésük szerint korszerű ismeretekhez juthassanak, tehetségüket kibontakoztathassák, közösségben a közösségért tehessenek, hagyományaink tiszteletét megtanulják, lokálpatriótaként ápolják szűkebb lakóközösségük múltját.

A nevelőtestület pedagógiai filozófiája a humanisztikus iskola - valamennyi oktatási és nevelési dokumentumának összeállításánál arra törekszik, hogy ennek a filozófiának a szellemében fogalmazza meg a konkrét kritériumrendszert. Nevelőmunkánk fontos alapelve az egyéni bánásmód mind a tehetséget felmutató gyerekek, mind a felzárkóztatásra szorulók esetében. Hisszük és valljuk, hogy minden gyerekből hasznos polgár nevelhető.

Az iskola teljes közössége számára ad példát névadónk, aki „az élet pártján állott, valahányszor anyanyelvünk megbecsülésére, szülőföldünkhöz való ragaszkodásra, családi tűzhelyünk féltő őrizésére intett, és az élet pártján állva mutatta fel az alkotómunka szentségét. Mert hazug beszéd száját el nem hagyta, rútat le nem írt, felhúzott fala még soha le nem omlott.." /Benkő Samu/.

"A történelem tanúsága szerint az igaz embernek - legyen építész, író, képző- vagy zeneművész - mindenütt a világon, minden időben és minden körülmények között a sors által rendeltetett kötelessége volt, van és lesz, hogy a maga népének és szülőhazájának sorsát vállalja, és élete munkájával szülőhazáját és annak népét megbecsült hagyományaik
szellemében hűségesen szolgálja." /Kós Károly/

I. AZ IGÉNYEK ÉS A LEHETŐSÉGEK SZÁMBAVÉTELE
/Helyzetelemzés/

I.1. A kiinduló helyzet
Tárgyi feltételek:
A Kós Károly Általános Iskola két épületszárnyból áll. A régi épület a Wekerle-telep építésekor, az  1910-es években készült el, majd ehhez a 80-as évek első felében egy három szintes új épületszárnyat toldottak hozzá. A régi épülettel egyidős a különálló tornaterem.
Az udvar egy részén a 80-as évek elején sportudvart alakítottak ki. Szerencsés adottságnak tartjuk, hogy itt épült fel a kerületi tanuszoda is.
A régi épület alagsorában található az alsós tornaszoba, az orvosi rendelő, a konyha az ebédlővel, illetve egy gyakorlati oktatást szolgáló terem és egy multimédiás labor.
A földszinten alsós osztálytermek vannak /5 db./. Az első emeleten helyezkednek el a felsős szaktantermek /8 db./, valamint a számítástechnika-terem, a logopédia, 3 szertár és a diákönkormányzat szobája.
Az új épületszárny 3 alsós osztálytermet, a német nyelvi szaktantermet és a könyvtárat foglalja magába.
Az iskola gazdag sportéletét a 924 négyzetméteres sportudvar, a 126 négyzetméteres tornaterem, valamint a 125 négyzetméteres tornaszoba használata segíti.
Az iskolában kialakítottunk rádióstúdiót, „szerkesztőségi szobát”.
Tanulók - szülők:
A tanulók száma 380 körül mozog, az elmúlt években jelentős csökkenést nem tapasztaltunk.
A tanulók 80%-a a Wekerle-telepen lakik, kb. 20% „körzeten kívüli” - általában lakótelepi gyermek. Tehát a tanulók összetétele a wekerlei családok jellegzetes adottságait és körülményeit tükrözi:
nyilvántartott veszélyeztetett: 15%
hátrányos helyzetű, intenzív segítséget igényel: 5%
különösen problémás körülmények között él: 5%
munkanélküli szülők gyermeke: 10%
első osztályos beiskolázáskor részképesség zavarokkal küzd: 10%
Ezek a problémák az iskolai tanulók mintegy 25%-át jellemzik valamely szempontból, a helyzetet szemléltető arányok hosszú évek átlagában nem változnak.
A tanulócsoportok száma 17 - évfolyamonként 2 osztály működik, az egy tanulócsoportra jutó átlag tanulólétszám: 24 fő. Napközit igénybevevő tanulók száma: 165 fő. Ez az arány várhatóan változik, az elmúlt évek tapasztalatai növekedést prognosztizálnak
Az iskola hatékony kapcsolatot alakított ki a tanulók szüleivel, kérdőíves felmérés formájában kérte valamennyi szülő véleményét az intézményben folyó munkáról, programokról, a szülők iskolával szembeni elvárásairól. Évente rendszeresen 3 alkalommal kerül sor szülői értekezletekre, 2 alkalommal fogadóórákra, ugyancsak kétszer tartunk szülői fórumot aktuális kérdésekről. /Ilyen szülői fórum vitatta meg és fogadta el például a pedagógiai program tervezetét is./

A rendszeres szülői értekezletek mellett a 7. és 8. évfolyam szülői részére külön pályaválasztási tájékoztatót tart az iskola, a leendő első osztályos gyermekeknek és szüleiknek nyílt nap keretében van módjuk az ismerkedésre. Ugyancsak szülői értekezlet követi az elsősök beiratkozását is. Szülői szervezetként iskolánkban Szülői Munkaközösség működik.
Az iskola kapcsolatai:
Kapcsolatunk az önkormányzattal, annak képviselőivel, hivatalaival és bizottságaival jó
A fenntartó önkormányzat /Képviselőtestület, Oktatási Bizottság, Közművelődési Bizottság/ és az iskola közötti kapcsolattartás területei: információk átadása, tapasztalatgyűjtés, egyeztetés szakmai és gazdasági kérdésekben.
A szakmai munka tartalmi kérdéseiben rendszeres kapcsolat alakult ki a pedagógiai szolgáltató intézményekkel: Fővárosi Pedagógiai Intézet, Móra EGYMI Pedagógiai Szolgáltatási Csoport.
Kiemelkedően jónak értékeltük az iskola kapcsolatainak alakulása szempontjából az óvodák némelyikével és a kerületi Nevelési Tanácsadóval megvalósított együttműködést. Szoros kapcsolatot építettünk ki néhány társadalmi, közművelődési, illetve sportszervezettel is, például a Wekerle Társaskörrel, a Gyermekházzal, a KMO-val, a KAC-cal és a Kispesti Uszodával.
Mindezek mellett a szakmai munka fejlesztésének érdekében az intézmény egyéb szervezetekkel, intézményekkel tart kapcsolatot /szakképző intézmények, más oktatási intézmények, pedagógus szakmai- és érdekvédelmi szervezetek/.
Hagyományok, kiemelt területek:
A tanítási órán kívül szervezett programok /a tehetséggondozástól a felzárkóztatásig/ szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktató-nevelő munkához. Ezek különböző differenciált képességfejlesztő, valamint tantárgyakhoz kötődő szakkörök, illetve az énekkari és a tömegsport foglalkozások.
A tanítási időn kívüli programok másik csoportja környezetvédelemmel, hazánk és a szűkebb lakóhely megismerésével, a tanulók látókörének szélesítésével, kulturális és esztétikai neveléssel foglalkozik.
A szabadidő tartalmas eltöltését szolgáló tevékenységet a nevelőtestület közreműködésével a diákönkormányzat irányítja.
Minden év decemberében kerül megrendezésre - névadónk tiszteletére - a „Kós Károly Hét”. Ezen játékos vetélkedőkkel, bemutatókkal, ajándékkészítéssel, vásárral egybekötött családi programokon vesznek részt szülők és gyerekek egyaránt. De ilyenkor koszorúzzuk meg névadónk szobrát, és iskolai karácsonyi ünnepséget is tartunk.
A téli hónapok programja a délutánonként és hétvégéken az egész környéknek nyitott jégpálya, valamint a rendszeresen megszervezésre kerülő sítáborok.
A farsangi szezonban szervezett bálok ötletgazdag jelmezversenyt, játékokat, tombolát kínálnak a tanulóknak.
A rendszeres tavaszi kulturális bemutatókra az osztályok változatos műsorszámokkal készülnek. A bemutatott táncok, jelenetek, egyéni és csoportos produkciók színvonalas szórakozási lehetőséget nyújtanak a több száz fős közönségnek. Ugyancsak sok nézőt vonz a „Ki mit tud?” és az idegen nyelvi kulturális bemutató is.


Az iskolai táboroztatás régi hagyományokra tekint vissza. Mostanában iskolai szervezésben nyaranta 3 - 4 tábort is megvalósítunk. Az elmúlt évtizedben mind a táborok száma, mind a táborok jellege megváltozott, a kínálat és a részvételi lehetőség bővült. Szaktáborok teszik lehetővé a sportolást, pihenést és szórakozást: evező és gyalogos vándortáborok, erdei természetvédelmi tábor, kézműves és életmód táborok gazdagítják a nyári programokat.
A nyári táborozások évente 120-150 gyereket mozgósítanak.
A szülők által különösen kedvelt „szolgáltatásunk” az emelt szintű angol nyelvoktatás, valamint a magas színvonalú számítástechnika oktatás, valamint a sokszínű kulturális programválaszték. Nagy sikert aratott a drámapedagógiai foglalkozások, a népi játék és a médiaoktatás bevezetése.

I.2. Az elérni kívánt helyzet

A Kós Károly Általános iskola közössége 8 osztályos általános iskolaként definiálja önmagát, mely - a szülők igényeivel és a kialakulóban lévő kapcsolatrendszerrel összhangban - 4-5 évfolyamos középiskolában való továbbtanulásra készít fel. Évfolyamonként 2 osztály indítását tervezzük.
Az iskola képzési profiljaként továbbra is megtartjuk az emelt óraszámú angol nyelvtanítást, továbbfejlesztjük - 2 alsós évfolyamra is kiterjesztjük - a számítástechnika oktatását tantárgyi keretben.
Helyi kedvező adottságainkat kihasználva, a szülői igényeket kielégítve kiemelt feladatként kezeljük a mindennapos testmozgás biztosítását a heti 3 testnevelés óra mellett a tömegsport-foglalkozások, a szakkörök és a tanfolyamok szervezésével.
Ehhez a röviden vázolt elérni kívánt helyzethez alakítottuk ki megvalósítási stratégiánkat. Döntéseinket a pedagógiai programban és az intézményi tantervben foglaltuk egybe.

 
II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELÉS ÉS OKTATÁS CÉLMEGHATÁROZÁSA

Célunk a humanisztikus iskola megteremtése. A pedagógia számára ez azt jelenti, hogy a tanár a tanulót, a tanuló a tanárt, a tanár a másik tanárt, a tanuló a másik tanulót önmagával egyenrangú embernek tekinti, elismeri önállóságát, méltóságát, a természeti és a társadalmi viszonyok által megengedett szabadság fokát, s a saját vágyait, érdekeit a többi ember érdekeinek figyelembevételével elégíti ki. Olyan iskola ez, amelyben a gyerek áll a pedagógiai gondolkodás középpontjában, amelyben őszintén emberiek a kapcsolatok.

Elfogadott alapértékeink: a munka, szabadság, szeretet, tolerancia és felelősség. Ezen értékek alapján fogalmazzuk meg a nevelés célját – nem irányul senki ellen, csak az egyes ember és az egész emberiség boldogulását szolgálja. Az iskolát akkor humanizáljuk igazán, ha a gyereket természetének megfelelő tevékenységre szoktatjuk, ha megismertetjük az alkotás boldogságával, ha megismertetjük a társakkal való együttdolgozás örömével. A másokkal való közös munkában tanulja meg a toleranciát, a mások tiszteletét, szeretetét. Úgy kell szerveznünk a tanítási-tanulási folyamatot, hogy a gyereknek öröme legyen benne.

Ennek keretében:
•    a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
•    a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
•    a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
•    diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,
•    minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
•    az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk.

III. AZ ISKOLAI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA LEGFONTOSABB PEDAGÓGIAI ALAPELVEI

III.1. Ismeretszerzés – a tanulás tanulása
1.1 A kognitív ismeretanyag megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása.
1.2 Saját egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, a munkamemória kapacitásának növelése, az ismeretek előhívásának gyorsítása.
1.3 A különféle kommunikációs csatornákon nyert információk (verbális, vizuális, informatikus) értelmezése, feldolgozása.

III.2. Társadalmi magatartás
2.1 Szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása.
2.2 Az európai és nemzetközi törekvések ismerete, más népekkel szembeni tolerancia.
2.3 A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti, és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is.
2.4 Toleranciára, a másság elfogadására nevelés.
2.5 A társadalomba való majdani beilleszkedésre való felkészítés. Egyéni és közérdek, többség és kisebbség viszonyának megértése.

III.3. A biológiai lét értékei
3.1 A Föld globális problémáinak (környezetszennyezés) megértése.
3.2 Az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítása.
3.3 A környezetvédelem lehetőségeinek megismerése, gyakorlása.
3.4 Kialakítani a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatot.

III.4. Komplex nevelői hatás
A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét.

IV. AZ ISKOLA ALAPVETŐ CÉLJAI

1. Gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását szolgáló oktatás-nevelés megvalósítása. Ennek megfelelően az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve felépítése szempontjából követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint tanulóközpontú.
2. Egyensúlyba helyezzük a személyiségfejlesztést azokkal a közvetíteni kívánt ismeretekkel, amelyek választ adnak az új évezred pedagógiai kihívásaira.
A NAT, a helyi igények és lehetőségek által meghatározott, a tanulói tevékenységet előtérbe helyező pedagógiai programot és helyi tantervet készítünk.
3. A pedagógiai folyamatokat egyaránt jellemzi a differenciálódás és az integráció:    - képességek szerinti differenciálódás
    - műveltségi területek „tantárgyiasítása”, hazánk nemzetközi             törekvései az integrációs pedagógiai stratégiák alkalmazását teszik         szükségessé.
Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:
•    humánus,
•    erkölcsös,
•    fegyelmezett,
•    művelt,
•    kötelességtudó,
•    érdeklődő, nyitott,
•    kreatív, alkotó,
•    becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,
•    képes a problémák érzékelésére és megoldására,
•    gyakorlatias,
•    képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,
•    jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),
•    van elképzelése a jövőjét illetően,
•    becsüli a tudást,
•    öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,
•    ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,
•    képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni,
•    tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,
•    képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,
•    a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,
•    ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:
§    nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,
§    a természet, a környezet értékeit,
§    más népek értékeit, hagyományait,

§    az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,
•    a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,
•    ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,
•    ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,
•    ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,
•    viselkedése udvarias,
•    beszéde kulturált,
•    társaival együttműködik,
•    szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,
•    képes szeretetet adni és kapni,
•    szereti hazáját,
•    megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, a másságot
•    szellemileg és testileg egészséges, edzett,
•    egészségesen él,
•    szeret sportolni, mozogni,
•    megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

„Igazán jó nevelő-oktató munkáról csak abban az iskolában beszélhetünk, ahol nemcsak a tanulmányi eredmények jók, hanem gondot fordítanak a nevelés más formáinak, módszereinek kialakítására, meggyökereztetésére. Ahol a tanulók szokásai, képességei tevékenységeken keresztül fejlődnek, és figyelembe veszik a tanulói érdeklődést is”
        (Joanna Guze)

V. AZ ISKOLA LEGFONTOSABB FELADATAI

Az iskola legfontosabb feladatai meghatározzák a pedagógiai program makro és mikro szintjeit, és átszövik az egyes tantárgyi területeket is.

V.1. Az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátításának biztosítása.
A tanulók az 1-6. évfolyam életkori szakaszában találkoznak először tudományos igényű ismeretekkel, a legfontosabb magatartási és viselkedési normákkal, értékekkel. Alapvető feladat az összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre történő emelése.

V.2. Az indulási hátrányok csökkentése, esélyegyenlőség biztosítása.
Ennek érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási-számolási problémák (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) gyors felismerése és preventív kezelése.

V.3. Értékközvetítés
A Kós Károly Általános Iskola az értékek egyensúlyára törekedve az értékek öt csoportját határozza meg:
- a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke)
-az én harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önművelés)
-a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia)
- a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség)
-a humanizált társadalom és világkép értékei (hazaszeretet, egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, az emberi kultúra értékeinek óvása).

V.4. Személyiségfejlesztés (kompetenciák, önmegvalósítás, önképzés).
A gyermekközpontú alapkoncepció és a program követelményközpontú felépítése az alapvető tanulói készségek, képességek és jártasságok fejlesztését szolgálja. Az ehhez vezető folyamat fontos eleme – az ismeretek átadásán túl – a tanulói önmegvalósítás (szabadon választható foglalkozások) és önképzés (tehetséggondozás) segítése.

V.5. Problémamegoldó gondolkodás kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása.
Napjaink információs folyamatai az iskola számára az adatok minőségi szűrését is jelenti. Szükség van tehát az értelmes, kreatív, kritikai gondolkodás fejlesztésére. Mivel a tanuló ennek a folyamatnak alkotó részese, ezért kreativitása és innovációs törekvései fontos építőkövei a tanítás-tanulás szakaszának.


V.6. Egészséges életmódra, családi életre nevelés.
Az integráció során beépül valamennyi terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe.
A mentálhigiéniás problémák kezelése és megoldása, a családi értékek megőrzésére való törekvés a tanulói tevékenységek fejlesztésének általános elemei.

V.7. Környezeti, környezetvédelmi nevelés – „Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!”
A szűkebb környezet megóvásának készségszintre emelése lehetővé teszi olyan állampolgárok képzését, akik felelősségteljesen vesznek részt a köz ügyeinek intézésében, és óvják, ápolják környezetüket.

V.8. Pályaorientáció
Olyan szilárd alapismeretekkel rendelkező tanulók képzése a cél, akik az általános iskola 8 osztályának elvégzés után képesek más iskolatípusban tanulmányaik folytatására. Képesek magasabb rendű összefüggések megismerésére, a teljes életüket átszövő folyamatos önképzésre. Pályaorientációs pedagógiai stratégiánkat a NAT közös követelményeiben megjelölt elvárások, követelmények határozzák meg.

V.9. Szociális ellátások biztosítása.
Alapvető feladat az egész napos ellátások (ügyelet, napközi, tanulószoba) és diákétkeztetés biztosítása a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva.

V.10. Gyermek- és ifjúságvédelem
Ezt a feladatot az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva végezzük. A tevékenységet gyermekvédelmi felelős irányítja félállásban. Szorosan együttműködik az osztályfőnökökkel, konzultál a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő Központtal, valamint az önkormányzat hivatalaival. Munkáját a mindenkori jogi szabályozás szellemében végzi.

VI. AZ ISKOLAI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Az általános iskolai oktató-nevelő munkát négy elkülönített, de egymáshoz szervesen kapcsolódó szakaszra bontjuk.
1. az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,
2. a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,
3. az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,
4. a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakaszra.

Első három szakasz (1-6. osztály)
Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz megalapozza a tanulási szokásokat.
A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése, fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés.
Negyedik szakasz (7-8. osztály)
Az alapműveltséget a differenciálódó tantárgyi rendszerben önálló tanulással, önműveléssel, gyakoroltatással fejlesztjük tovább.
Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül. a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik. A tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció – írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés – és megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. A „tanulás tanulása”, az önálló tájékozódás, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is hozzájárul az alapműveltség továbbépítéséhez.

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamataik követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.
E szakaszban növekszik az együttműködésre építő (kooperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepe. Növekszik a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). Építünk a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. Ezért heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk.

VII. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

„A személyiség az egyedi mód, ahogyan az ember környezetét észleli, beleértve önmagát.”  (Stagner)

A személyiség összetevői (fizikum, vérmérséklet, intelligencia) genetikai meghatározottság is érvényesül, de befolyásolják még:
táplálkozás
egészségi állapot
betegségek
tanulás

A személyiség fejlődése a tanulás pszichológiájával kapcsolatos probléma. A tudásvágy, környezetünk megértésének vágya az élet alapvető motívuma. Valamennyi motívum az értelem és az érzelem szétbonthatatlan öltözete.

Az egészséges személyiség jellemzői:
Nagymértékben kiterjesztett én-érzéssel rendelkezik
Emberi kapcsolataiban elfogadó
Érzelmi biztonság jellemzi; elfogadja önmagát
Valósághű, rugalmas észlelés
Van humora, önismerete
Egységesítő életfilozófiával rendelkezik

Az embert körülvevő kultúrának óriási szerepe van a személyiség kialakításában. Ez a kultúra tartalmában és az átadás módjában nagyon eltérő lehet még egy országon belüli egységes kultúrközeg megléte mellett is. Ráadásul naponta szembesülünk azzal, hogy egy adott iskolán belül is hányféle
Az eltérő gyermeknevelési módok megléte mellett az iskola saját pedagógiai hitvallásához illeszkedő szemléletet próbál közvetíteni úgy, hogy nem kérdőjelezi meg az individualizáció jogosságát, illetve jelenlétét.

A személyiségfejlesztés módszertana
(vázlatos áttekintés)

3 fő mozzanata van:
elemi tevékenység
tudatosítás
tudatos tevékenység (önnevelés kialakulása)

Elemi tevékenység
a, tapasztalás, cselekvés
b, példa
c, szoktatás
d, követelés
Tudatosítás
a, meggyőzés
b, jutalmazás, büntetés

Tudatos tevékenységet befolyásoló nevelési módszerek
a, akaratnevelés
b, jellemformálás


(Ezek a mozzanatok egyben tanulási módszereknek is tekinthetők.)
Bármelyik szint eredményességét alapvetően befolyásolja a nevelők és a neveltek közötti érzelmi viszony, illetve az adott vonatkozási csoport, amelynek tagja a gyerek.

Tapasztalás, cselekvés

A gyermek óriási aktivitással érkezik az iskolába. Aktivitásának fő megjelenési formája a játék, aminek hasznossága a kisiskoláskorban sem csökken, ezért változatlanul alkalmat kell teremteni hozzá a tanórákon a feladatok játékossá tételével és a szabadidős tevékenységekben is. A nem tanórához kapcsolódó feladatok is fontos részei a nevelésnek. Ne legyen formális, épüljön a tanulók természetes igényeire, belső érdeklődésére; így adott lesz a belső motiváltság is.

Példa

Utánzást, azonosulást segítő pedagógiai tevékenység

Színterei:
kisgyermeki utánzás
eszménykép követése

Az iskolába érkezéssel fokozódik az én-kép azonosságérzet.
A gondolkodás fejlődésének nagyon intenzív időszaka ez, valamint az erkölcsi érzék, valamint a törvénytisztelet fejlődéséé is. Feszültséget teremthet, hogy a gyereknek azonosulnia kell a különböző közösségek egymástól eltérő normáival is.
(család, osztály, iskola, baráti kör, sportkör stb.)

A példa hatása akkor jelentős, ha érzelmi megrendülést kelt, ha empátiát kelt, ha jól illeszkedik a befogadó pillanatnyi szükségleteihez, alkatához, ha visszhangra talál.

A példaképek típusai:   
külső tulajdonságok alapján választ
erkölcsi alapon választ (serdülőkor után jelenik meg)

A pedagógus személye mindig példa! Ezért fontos, hogy szavai és tettei összhangban legyenek egymással. Őszinte, becsületes ember legyen.

Szoktatás

Nincs szükség nagy figyelemkoncentrációra, ezért az energia a cselekvés irányítására, tartalmára irányulhat. A fenti okok miatt gazdaságosabb a cselekvés.
Fontos a szerepe, de nem szabad túlértékelni.
        jó szokások                rossz szokások


erősítik a személyiséget        rossz irányba terelhetik a           személyiség fejlődését             vagy akadályozhatják

Egyedi szokások helyett inkább szokásrendek alakulnak ki.

Keletkezésük:
tudatos kialakítással
utánzással
ismétléssel

Feltétele:
határozottság
ne legyen kihagyás a kialakítás menetében
rögtön kezdjük el
naponta kell gyakorolni

Követelés
Elérendő cél:
tekintélyi alapon követelés
tanulóközösség követelése
egyén követelése önmagától

Minőségi és mennyiségi szempontból is a tanulókhoz kell méretezni.
Párosuljon meggyőzéssel! Mindig ellenőrizni kell!

A követelés formái:
parancs (rövid, határozott)
tiltás (indoklás)
A legújabb kutatások szerint is rövid idejű, és csak addig tart, amíg a követelő jele van.

Meggyőzés
Értékbelátáson, az igazság felismerésén kell alapulnia. Logikai érvelés döntő szerepet kap.
A tanulók erkölcsi ítéleteit kezdetben az általánosítások hiánya jelzi.  Pl.: Csak az osztályon belül érvényesül az a szabály, hogy nem káromkodnak.

A 9. életév táján jelenik meg a szándék fontossága az erkölcsi cselekedetekben. (Addig csak az eredmény szempontjából képes megítélni tetteket.)

10 éves korig azonosítja a jót a megengedettel és a rosszat a tilossal. Ennek az az oka, hogy a cselekvés és az erkölcsi tudat között még nincs összhang.
Nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a fejlesztésben az erkölcsi tanításnak az érzelmi, akarati tényezők fejlesztésével együtt.
Állandóan nem alkalmazható!
Milyen feltételei lehetnek?
                1.    Belátható legyen az igazság
                2.    A példák a gyerekek konkrét élethelyzeteiből induljanak                 - KONKRÉT!
                3.    Hassanak az érzelmekre is


4.    Érvényesüljön a gyakorlatban (Ha tilos az árulkodás, ne támaszkodjunk az árulkodók „segítségére”)

Jutalmazás, büntetés
Átcsaphatnak egymásba, hiszen a jutalomnak szánt feladatot tekintheti egy-egy gyerek kényszerű kötelességnek, ami ebben az esetben büntetésként fogható fel számára.

A kisiskolás szívesen fogadja a materiális jutalmakat.
    Pl. Jó viselkedésért, tanulásért csoki, apró ajándék.

A felsős gyerek már érzi az erkölcsi elismerés súlyát.

A büntetést mindig indokolni kell! – itt különösen fontos a szereplők közötti érzelmi viszony.

A büntetés ne kerüljön túlsúlyba, de indokolt esetben élni kell vele!

Hatásai:     1. pozitív (belátja a hibát, megbánja)
        2. védekező (nem vállalja a felelősséget)
        3. negatív (testi fenyítés)

Akaratnevelés
Az egész gyermekkort végigkíséri az alábbi két tényező harca

Függőségi igény        -       önállóságra törekvés

A serdülőkor táján szinte egyáltalán nem képes kezelni ezt a konfliktust. A túlzott függés kialakítása önállótlan személyiséget eredményez, míg az önállósági törekvés szabadon engedése felügyelet nélkül hagyást von maga után.
A sikeres akaratnevelés feltétele az önbizalom, a kitartás, a végrehajtás.

Jellemformálás
Összetevői:    - akarati tulajdonságok, erkölcsi szokások (A tapasztalás és a tevékenység folyamatában alakulnak ki.)
        - érzelmek
        - meggyőződés

 

VIII. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

A tehetséges tanulókkal hosszú évtizedek óta csupán a hagyományos módon tud foglalkozni az iskola. Őket szerepelteti az ünnepségeken, kulturális bemutatókon, tanulmányi versenyeken, ahol szerencsés esetben kerületi szinten is megmérettetnek. Bizonyos tehetségtámogató szakkörökben lehetőséget kapnak arra, hogy együttműködjenek tehetséges, szorgalmas tanáraikkal.
A tanítási órákon már jóval kevesebb figyelem jut nekik- a pedagógusok az átlaghoz igazodva haladnak az anyaggal, korrepetálják a leggyengébbeket -, kiváló képességeikkel szinte észrevétlenül beleolvadnak a tehetségesek a középmezőnybe, vagy deviáns viselkedésformákat felvéve zavarják a tanórát számukra egyhangú, kevés terhet jelentő részeit.
A probléma tehát adott: nem kampányszerű, hanem rendszeres tehetséggondozásra van szükség, amely a tanulási időn kívül, felkészült szakemberekkel, tananyagdúsító programokkal valósul meg.
Tehetséggondozásról szólva pszichológiai szempontból nem is tehetségről, hanem tehetség-ígéretről beszélünk a gyerekek esetében.
A tanulók kb. 25%-a tartozik ebbe a csoportba (általános népességi adathoz viszonyítva). Fontos, hogy felismerjük őket és differenciáltan foglalkozzunk velük.
Napjaink legelfogadottabb tehetséggondozó módszere (a léptetéssel és a gyorsítással szemben) az érdeklődésfelkeltő és képesség fejlesztő gazdagító programok hiánypótló használata.
Ezek a gyerekek differenciált, személyre szabott foglalkozás nélkül sokszor elkallódnak, problémássá, rendzavaróvá válnak. Kíváncsiságuk, állandó tudásvágyuk, gyors felfogóképességük és gondolkodásuk nem kap teret a hagyományos oktatási körülmények mellett. A nagy létszámú osztályokban unatkoznak, nyugtalanná válnak, nyüzsgésük zavarja az órát. Éppen tehetségük tényezőiben nem kapnak megerősítést. Vagy elveszítik motivációjukat, érdeklődésüket, vagy magatartási zavarokat produkálnak.
A tehetség összetevői (Renzulli klasszikus modellje szerint):átlag feletti képességek-általában több funkcióban egyszerre-, kreativitás és feladat-elkötelezettség. Ezen három tényező együttes előfordulása esetén tartunk egy gyermeket tehetségígéretnek.
Az FPI Tehetséggondozó Központja több mint tíz éve működik sikeresen.
Hozzájuk viszont részben az ismeretek hiánya, részben más okok miatt viszonylag kevés gyerek jut el. Nem minden szülő tudja vállalni a heti 2-3 alkalmat igénybe vevő kezdeti vizsgálatokat, a gyerek rendszeres utaztatását, illetve a tanfolyamok költségeit.
Pedagógiai programunkban az iskola legfontosabb funkciói köré soroljuk a III. pontban a „társadalmi eredményesség szempontjából kreatív személyiség fejlesztését”; IV. pontban a tehetséggondozást, mint a személyiség fejlesztésének elengedhetetlen feltételét; a VIII. pontban a pályaorientáció segítségét. Az 52.§ (9.) c pontja 14 órát irányoz elő tehetséggondozás megvalósítására.


IX. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a:
    - tanórák               

    - szaktárgyi órák,
    - osztályfőnöki órák,

    - tanórán kívüli foglalkozások   

    - napközi,
    - séta, kirándulás,
    - szakkörök,
    - diákönkormányzati munka,
    - szabadidős tevékenységek.

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:
az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,
véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,
a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),
a másság elfogadásához,
az együtt érző magatartás kialakulásához,
harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.
A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen
megjelenésével,
viselkedésével,
beszédstílusával,
társas kapcsolatával
az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.


Célok: Ismerje meg és sajátítsa el a tanuló a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakítását lehetővé teszik.

Feladatok: Tanulóink közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása - a Diák Önkormányzattal együttműködve - nevelő-oktató munkánk alapvető feladata.

 
X. A GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM

A hátrányos helyzet és veszélyeztetettség fogalma:
"Hátrányos helyzetben vannak azok a gyerekek, családok akiknek szükséglet-kielégítési lehetőségei, életkörülményei és lehetséges életmódja a társadalom nagy részénél lényegesen kedvezőtlenebb." (Huszár, 1981)
Hátrányos helyzetűnek minősülnek azok a gyerekek, akiket különböző környezeti tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségükben.
"Veszélyeztetetteknek azokat a gyerekeket nevezzük, akik részben vagy egészben nélkülözik a személyiségfejlődésükhöz szükséges alapfeltételeket, vagy esetleg azok eltorzult formában biztosítottak számukra."
A veszélyeztetettséget a hátrányos helyzettől az különbözteti meg, hogy ebben a helyzetben már kisebb-nagyobb személyiségkárosodás is megmutatkozik.
A hátrányos helyzet és veszélyeztetettség az iskolában leginkább magatartásprobléma, alulteljesítés, dekoncentráltság, alacsony önértékelés és kudarcorientáltság formájában jelentkezik.

Az iskolai gyermekvédelem célja:
- általános prevenció
- a gyerekek problémáinak korai felismerése és kezelése, megelőzve súlyosabbá válásukat
- esélyegyenlőtlenségek mérséklése
- gyermeki jogok biztosítása

Az iskolai gyermekvédelem feladatai:
A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek felmérése az osztályfőnökök közreműködésével A Közoktatási törvény 121. § 14. bekezdése értelmében: „Hátrányos helyzetű tanuló – gyerek az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelmébe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.”
Iskolánkban a hatékony gyermekvédelemhez a gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökök segítségével az alábbi veszélyeztetettségi besorolás alapján tájékozódik a diákokról, hiszen a hátrányos helyzet a törvényben megfogalmazottnál jelentősen több okból kialakulhat.

a veszélyeztető okok alapján nyilvántartás készítése
pedagógiai terv, javaslat készítése - a probléma kezelésére
a hátrányos helyzet és veszélyeztető okok enyhítése érdekében az iskolai gyermekvédelmi felelős kapcsolatot tart
a tantestület aktuális tájékoztatása

A veszélyeztetettség kiváltó okait és megnyilvánulási formáit lásd az 1. számú mellékletben.

Kapcsolattartás:
igazgatóval
- osztályfőnökkel    belső kapcsolatrendszer
tantestülettel
szülővel
-DÖK
a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó intézményekkel és hatóságokkal

Gyermekjóléti Szolgálattal

Nevelési Tanácsadóval
- családsegítővel    külső kapcsolatrendszer
önkormányzattal
Kerületi Ideggondozóval (orvos, pszichológus)

a gyermekbántalmazás vélelme esetén a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése
a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére az esetmegbeszéléseken való részvétel
anyagi veszélyeztetettség esetén az iskola kezdeményezi annak csökkentését:

rendszeres-vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése az illetékes önkormányzatnál - pénzbeni ellátás
étkezési hozzájárulás, természetbeni ellátások
tankönyvvásárlási támogatás

egészségügyi veszélyeztetettség megelőzése (megszűntetése) érdekében az iskola részt vesz saját-illetve külső programokban
szenvedélybetegségek megelőzése (drogmegelőzési programok szervezése)
a lelki egészség megőrzése, javítása (önismereti csoport, drámafoglalkozás)
szabadidős tevékenységek szervezése (társastánc, ritmikus sportgimnasztika, Vuk torna (1-2. osztály), atlétika, foci szakkör és szertorna keretében
a tanulásban lemaradó gyerekek felzárkóztatása

differenciált oktatással
iskolai felzárkóztatással (korrepetálás)
a Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett korrepetálással
fejlesztő foglalkozásokkal (Nevelési Tanácsadó.)

lehetőséget kínál a szünidő hasznos eltöltésére (táborok szervezése)
a gyermeki jogok érvényesülésének figyelemmel kísérése
a gyermek érdekeinek képviselete
a kerületi megbeszéléseken, továbbképzéseken való részvétel
a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő, Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, Ifjúsági Lelkisegély-telefon) címének, telefonszámának közzététele az iskolában
segítségnyújtás a pályaválasztásban szülőnek és gyereknek
Iskolánk fő feladata felderíteni a tanulók fejlődését veszélyeztető tényezőket, és pedagógiai eszközökkel a káros hatásokat megelőzni ill. korrigálni. Figyelmet fordítunk a szenvedélybetegségek megelőzésére, s a tanulók körében egyre sűrűbbé váló tanulási nehézségek okozta hátrányos helyzet kezelésére.
Szülőktől, gyermekektől vagy az iskola pedagógusaitól érkezett jelzés esetén a gyermekvédelmi felelős családlátogatás keretében tárja fel a problémás tanulók családi környezetét.
Sajátságos problémát okoz az utóbbi években országos szinten egyre jobban eluralkodó oktatás centrikusság, ezért iskolánkban hangsúlyozottan figyelünk arra, hogy a nevelés ne szorulhasson háttérbe, hiszen az iskolai gyermekvédelmünk egyik fő célja a prevenció, s ez a cél az iskolánkban dolgozó tanítók, tanárok „nevelése” nélkül nem valósítható meg.


XI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK
A nevelőtestület: Konkrét összetételét a 2. számú melléklet tartalmazza.
A tantestület munkáját 1 igazgató és 1 igazgatóhelyettes irányítja az SzMSz-ben meghatározott feladatmegosztás szerint.

Alsó tagozat:
Az alsó tagozatban tanítók a program megvalósításához szükséges végzettséggel, képzettségekkel rendelkeznek.

Felső tagozat:
A tagozat programjának megfelelő végzettséggel rendelkeznek a műveltségterületeket oktató kollégáink.

Napközi:
Valamennyien rendelkeznek a törvény által előírt tanítói végzettséggel.

Napközis nevelőink többsége rendelkezik a foglalkoztatásának megfelelő szakképesítéssel.

Az oktató, nevelő munkát gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, könyvtáros és szabadidő-szervező segíti.

Iskolai szinten kiemelt feladat, hogy minden kartársunk tájékozott legyen a korszerű informatikai eszközök nyújtotta lehetőségekről.

A pedagógiai programban foglaltak megvalósítását segítik technikai dolgozóink.
Adminisztratív, ügyviteli feladatokat lát el:    1 fő gondnok,
                        2 fő iskolatitkár
                       
Takarítási és egyéb feladatokat lát el:    7 fő hivatalsegéd
                        1 fő karbantartó, fűtő
                        3 fő konyhai dolgozó

A pedagógiai program teljesítésének tárgyi-dologi feltételei
    Az iskola épületének legfőbb jegyei: Budapest XIX. kerületének kertvárosában, a Wekerle-telepen található a múlt század tízes éveiben épült iskola, mely a hetvenes években új szárnnyal bővült. A főépület felújítása a fenntartó XIX. kerületi Önkormányzat anyagi lehetőségei szerint folyik.
    Udvarunk elfogadható, nagy sportpálya tartozik hozzá.  Az iskola központi fűtéssel rendelkezik, vizes blokkok száma és mérete, valamint az épület belső épületgépészeti rendszere részben megújult, de így is elég rossz állapotban van.

Tantermek             8 alsós tanterem, melynek mérete 60-70 négyzetméter.
                7 szaktantermünk van.
                3 csoportfoglalkozásra alkalmas kisterem,
                1 tornaterem / megfelelő öltözési és tisztálkodási lehetőséggel/,
                1 alsós tornaszoba,


1 műhely,
                1 számítástechnika-terem,
                1 multimédiás laboratórium.

Nem tanterem típusú funkcionális helységek:
                1 könyvtár,
                6 szertár,
                1 tanári szoba,
                1 tanári öltöző,    
                1 gondnoki lakás,
                1 igazgatóhelyettesi,
                1 igazgatói és
                1 titkársági iroda és a
                4 öltöző a takarító személyzet részére,
                1 ebédlő,
                1 melegítőkonyha,
                1 karbantartó műhely,
                5 személyzeti,
                6 tanulói WC.

Valamennyi osztálytermünk a tanulólétszámnak megfelelően a szükséges bútorzattal és audiovizuális eszközökkel fel van szerelve, az egyes tantárgyak szakleltárai a kötelező minimáljegyzéknek megfelelő szemléltető eszközöket tartalmazzák, illetve a hiányzók pótlására a kerületi önkormányzatnak a tervet elkészítettük.


XII. AZ ISKOLAI KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK FORMÁI


    A változó iskola új vezetői szerepet eredményezett. Előtérbe került a környezettel való kapcsolattartás kötelezettsége. Döntő, hogy az iskola mennyire tudja elnyerni környezete támogatását - ehhez megfelelően közvetíteni kell az iskola célját, programját, és el is kell tudni fogadtatni azt.


Ez nyitott iskolát feltételez. Célunk ennek a nyitottságnak a megteremtése. Ebből a szempontból is kiemelkedő szerepet szánunk az osztályfőnöki munkaközösségnek. Meggyőződésünk, hogy stratégiai fontossággal bír a jövőben a szülői értekezletek jelentőségének, tartalmának megújítása. Sokat segíthet a szülői munkaközösség is. Jól működő belső és külső információs rendszer létrehozása létkérdés a hatékonyság szempontjából.


Az információáramlás és a sokoldalú információcsere döntő fontosságú, mert az információk állandó cseréje, az érdekek, szándékok, vélemények nyílt és alapos elemzése és egyeztetése nélkül az iskolai folyamatok résztvevői nap mint nap menthetetlenül félreértésekbe, konfliktusokba sodródnak. Nem túlozzuk el azonban az információcsere jelentőségét. A gyakorlatban ugyanis igen gyakran nem az információk hiányoznak az együttműködéshez, hanem az együttműködés objektív feltételei.


    Csak az iskola környezetéből érkező, megfogalmazódó elvárások ismeretében alakíthatja ki az igazgató azt a stratégiát, amivel eredményesen menedzselheti iskoláját. A "kelléket" tehát ismerni kell, mert egyre nagyobb a felelősség a pénzügyek és az emberi erőforrások területén. Mégis meggyőződésünk, hogy a pénz- és személyi ügyek mellett napjainkban előtérbe kerül a helyi tantervek és pedagógiai tervek menedzselése.


Az iskola hatékony kapcsolatot alakított ki a tanulók szüleivel. Évente kérdőíves felmérés formájában kérte csaknem száz szülő véleményét az intézményben folyó munkáról, programokról, a szülők iskolával szembeni elvárásairól. Minden tanévben három alkalommal kerül sor szülői értekezletekre, két alkalommal fogadóórákra, és szülői fórumokat is szoktunk tartani aktuális kérdésekről. A szülők örömmel üdvözlik az iskola nyitottságát, pozitívumként értékelik az állandó kapcsolattartás lehetőségeit. Az a tény, hogy néhányan a kapcsolattartás új formáira is javaslatot tesznek, azt mutatja, hogy igazi partnerkapcsolatot sikerült kialakítanunk.


A rendszeres szülői értekezletek mellett a 7. és a 8. évfolyam szülői részére külön pályaválasztási tájékoztatót tart az iskola, s a beiratkozási stratégiánkat is sikeresnek könyvelhetjük el.

Iskolaszék helyett „hagyományos” szülői munkaközösséget szerveztünk, amely ugyanolyan jól képes feladatát ellátni.

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
•    az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
•    a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
•    az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel; a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
• az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
* az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
a) Családlátogatás.
Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

b) Szülői értekezlet. Feladata:
•    a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
•    a szülők tájékoztatása
•    az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
•    az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről,
•    az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
•    saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
•    a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
•    az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
•    a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c) Fogadó óra.
Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-¬egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

d) Nyílt tanítási nap.
    Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

e) Írásbeli tájékoztató.
Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel.

Az intézményi minőségirányítási programban megfogalmazott „partnerközpontúság” biztosítja az együttműködést.

Az iskola tájékoztatási kötelezettségének bővülése:

A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő évben a nevelő és oktató munkához szükség lesz.

Tájékoztatni kell az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről és más felszerelésekről, valamint tudomásukra kell hozni, hogy az iskola miben tud segíteni annak érdekében, hogy a rájuk háruló teher kisebb legyen.

Az iskolának a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény szerint gondoskodnia kell az ingyenes tankönyvellátásról.

A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez.

Írásban kell tájékoztatni a szabadon választott órán való részvétel feltételeiről, a szülőnek pedig írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

A szülői jogok bővülése:
Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg.
Tanítási év közben tankönyvek és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.
Figyelemmel kísérheti a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Tájékoztatást kérhet, illetve tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

Az adtakezelési szabályzat elkészítésénél a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

A pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó rendezvényeket az iskola az ingyenes szolgáltatások körében köteles biztosítani. A szülői szervezet és a diákönkormányzat meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.


XIII. HELYI TANTERV

XIII.1. Az 1-4 évfolyam és az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai

Tantárgy/évfolyam                                                                                 1.    2.    3.    4.    5.    6.    7.    8.
Magyar nyelv és irodalom (dráma)+etika                                       8,5  8,5  8,5   8    4      4     4     4
Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret)     -     -     -     -   2      2     2     2
Angol nyelv                                                                                              -     -     -    3    3     3     3     3
                                                                                                                  (2)  (5)  (5)   (5)  (5)  (5)
Német nyelv                                                                                             -     -      -      3    3      3    3     3
Matematika                                                                                          4,5   4,5  4,5   4    4      4    3      3
Informatika                                                                                               -    -     -     -   1      1    1   1
Természetismeret                                                                                1     1    1   1,5   2    2     -      -
Fizika                                                                                                        -      -     -     -    -     -  1,5  1,5
Biológia és egészségtan                                                                     -      -     -     -    -   -   1,5  1,5
Kémia                                                                                                      -     -     -     -     -     -   1,5  1,5
Földrajz                                                                                                    -     -    -    -    -    -    1,5   1,5
Ének-zene                                                                                              1    1    1    1    1    1    1    1
Rajz                                                                                                         1    1    1    1  1,5   1,5  1  0,5
Mozgóképkultúra és médiaismeret                                                   -     -     -      -    -     -      -    1
Technika és életvitel                                                                            1     1     1     1    1   1   1  0,5
Testnevelés és sport (tánc)                                                               3   3   3   3   2,5   2,5  2,5 2,5
Osztályfőnöki                                                                                         -     -     -    -  0,5   0,5  0,5 0,5
Kötelező óraszám a törvény alapján                                            20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25
Választható                                                                                            2    2    2    2   3    3    4    4


A választható órakeret felhasználása:

1-2. évfolyamon táncra és drámapedagógiai foglalkozásra 1-1 óra.
3-8. évfolyamig idegennyelv órára 2-2 óra; a nem emelt óraszámban tanulók fakultatív alapon
1-1 órában választhatnak: differenciált magyar, illetve matematika képességfejlesztés, informatika, környezetvédelem, közlekedési ismeretek, művészettörténet
5-6. évfolyamon magyar illetve matematika tehetséggondozásra 0,5-0,5 óra.
7-8. évfolyamon matematika illetve magyar előkészítő foglalkozás 1-1 óra.




XIII.2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

A Kós Károly Általános Iskolában a nevelő-oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használunk az oktató munkához, amelyet az Oktatási Miniszter tankönyvvé nyilvánított.
Néhány tantárgy esetében a nyomtatott eszközökön túl más igény is felmerülhet: tornafelszerelés, rajzfelszerelés, az ének-zene tagozatos osztályokban hangszer stb.
Az egyes osztályokban különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége határozza meg az iskola helyi tanterve alapján, és a nevelőtestület, a szülői szervezet és a diákönkormányzat fogadja el kötelező érvényűnek. Ezekről a kötelező taneszközökről a szülőket írásban értesítjük a megfelelő időben. A szülő aláírásával jelzi vissza tankönyvigényét. Az iskolában megrendelt tankönyveken kívül minden más taneszköz beszerzése a szülő kötelessége a tanév megkezdéséig.
A taneszközök kiválasztásánál a munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
Feleljen meg a taneszköz az iskola helyi tantervének.
Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket, amelyek több tanéven keresztül használható.
Taneszközök használatában stabilitásra kell törekedni, vagyis tankönyvcsaládot váltani a nevelés folyamatán nem tanácsos.
A taneszközök ára lehetőleg legyen összhangban a minőséggel, kivitelezéssel.
Az iskola törekszik arra, hogy pénzügyi lehetőségeihez mérten az iskolai könyvtár számára több példányban használatban lévő tankönyvcsaládokat vásároljon, és ezeket a hallgatók is igénybe vehessék.


XIII.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei:

Az iskola első osztályába való beiratkozásnál a törvényi előírásokat vesszük figyelembe, speciális feltételek nincsenek, felvételi vizsgát nem tartunk. Az iskola tehát valamennyi tanulót fogadja, aki rendelkezik az iskolaérettség ismérveivel. A beiskolázáskor az iskola szoros kapcsolatot tart az óvodákkal, illetve a nevelési tanácsadóval.

Az iskola felsőbb évfolyamaiba az adott osztályba iratkozáshoz szükséges iskolai végzettség igazolásával lehet. A korábban külföldi iskolába járt tanulóknak - szükség esetén - különbözeti /osztályozó/ vizsgát kell tenniük.

Az idegen nyelvi tagozatra a második év végén a szülők kérése és az osztálytanítók javaslata alapján lehet jelentkezni. Túljelentkezés esetén képességmérés (szövegértés és helyesírás) alapján döntünk a felvételről. Külön felvételit nem tartunk, de a harmadik évfolyam végén az angoltagozat helyi szabályzata alapján döntünk a tagozaton való továbbhaladásról. Hasonló eljárást alkalmaz az iskola más iskolából átiratkozó tanuló esetére is, tudása és képességei alapján tagozatos osztályba is kerülhet.

Abban az esetben, ha a tanév közben beiratkozó tanuló valamely tárgyat nem tanult, egy év türelmi időt kap. Ezután felsőben osztályozóvizsgát kell tennie.
A magasabb évfolyamra lépés elbírálásakor az iskolában a hagyományos tanév a mérvadó. Az év végi értékelésben a tanulói teljesítmények értékelésének elvei érvényesülnek.
A továbbhaladáshoz szükséges teljesítmény megállapításában a tanári, tanítói módszertani szabadság valósul meg. Az értékelő döntést a tagozatonként összehívott osztályozó értekezlet hozza meg. Pedagógiai hiba alapos gyanúját feltételező esetben az osztályfőnök, illetve a szülő a szülői szervezethez fordulhat jogorvoslásért. Ennek feltétele az, hogy az év végi osztályozó értekezlet és a bizonyítványosztás közt legalább 24 óra teljen el, s hogy a bukásról a tanuló (illetve gondviselője) időben értesüljön. A szülő a törvényben biztosított fórumokat (független vizsgabizottság) igénybe veheti, erről tájékoztatást kap.
A rendkívüli (évugrató) továbbhaladás lehetőségét, illetve az évfolyam megismétlését a szülőnek (gondviselőnek) kell kérnie. Az előbbiről a nevelőtestület támogató döntése esetén a tanuló osztályozó vizsgáját követően dönt a tantestület.


XIII.4. A tanulók értékelésének és minősítésének formái az új rendelkezések alapján

A teljesítménymérés rendszere:
Az iskolai oktató-nevelő munka ellenőrzése és értékelése érdekében a tanulói teljesítmények mérésekor a kimeneti szabályozás elvét érvényesítjük.

A helyi mérések rendszere a Közoktatási Törvény, a Nemzeti Alaptanterv és az erre épülő Helyi Tanterv követelményein alapszik. A helyi mérések összefüggő rendszere mellett részt veszünk a KPSZI folyamatmérésein, illetve esetenként országos diagnosztikai méréseken is. A belső méréseknél előtérbe kerülnek a 4., 6., és 8. év végi mérések. Ezek egyrészt megbízható képet adnak a tanulók tudásáról az új iskolatípusba történő átlépésnél, másrészt kellő mennyiségű adatot nyújtanak a nevelőtestület számára a tanítás-tanulás folyamatáról, továbbá összehasonlító elemzéseket tesznek lehetővé az iskolai oktató-nevelő munka helyzetéről. A tanulói teljesítménymérés másik fontos területét a tantárgyi, a folyamati és az átfogó képességmérések alkotják.

Minden szinten fontosnak tartjuk az írásbeli és a szóbeli számonkérés, valamint a méréseken alapuló és a tanulói-tanári beszélgetésekre épülő értékelések egyensúlyát.

A tanulói teljesítmények értékelése:
A tanulói teljesítmények értékelésének alapja a különféle méréseken elért teljesítmények.
Az írásbeli számonkérés mellett kiemelt szerepe van a tanulói szóbeli feleleteknek is. Ez utóbbiak arányát az 5. évfolyamtól növelni kell, de soha nem lehet a felénél magasabb az írásbeli számonkérés aránya.

A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése minden pedagógus oktató-nevelő munkájába folyamatosan beépül, az osztályozás és írásbeli értékelés rendszere évfolyamtól függően változik.

Az alsó tagozaton a 4. évfolyam félévéig szöveges értékelést kapnak a tanulók osztályzatok helyett. A szöveges értékelést negyedévenként el kell készíteni, az ehhez szükséges értékelő lap a 4. számú melléklet.

A szöveges értékelés célja:
- leírja az adott állapotot
- mér és minősítés nélkül visszajelez
- kiderülnek belőle a gyermek erősségei, gyengeségei és a fejlesztési feladat
A szöveges értékelés szempontjai:
- Az értékelés mindig személyre szóló legyen!
- Mindig ösztönözzön és motiváljon jobb teljesítményre!
- Az iskola helyi tantervének követelményrendszerére épüljön!
- Az értékelés hassa át a tanítási órákat, rendszeres és folyamatos legyen!
- Tárgyszerű, objektív, elfogulatlan hangnemben íródjon!
- A tanuló egész személyiségét térképezze fel!
- Az értékelések során a gyermeket önmagával, a korábbi teljesítményével hasonlítsuk össze.
- Az értékelés tartalmazza a speciális kompetenciákat is:     Speciális érdeklődés, személyes kompetencia képességei, szociális kompetencia képességei, kognitív kompetencia képességei (az értékelés ezen szempontjait lásd a 6. számú mellékletben).

A 4. évfolyam második félévében és a felső tagozaton hagyományos módon osztályozunk.
Osztályzatok: kitűnő, jeles (5) – jó (4) – közepes (3) – elégséges (2) – elégtelen (1)
Magatartás: példás (5) – jó (4) – változó (3) – rossz (2)
Szorgalom: példás (5) – jó (4) – változó (3) – hanyag (2)
A tanulói magatartás és szorgalom értékelése az iskolai házirendben megfogalmazott kötelezettségeken és a közösségi munkán alapul.

A magatartás- és szorgalomjegyek kritériumait az 5. számú melléklet tartalmazza.

A szülők korrekt tájékoztatása érdekében az osztályfőnök feladata a naplók és az ellenőrzők havonkénti egyeztetése. Tantárgyi osztályzatnak a felső tagozaton havonta kell születnie.

XIII.5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, szerepe

Dolgozatírás szabályai:
Megírása:     Év elején (szintfelmérés)
        Félévkor
        Év végén
        Minden témakör lezárása után.
Ezeket a dolgozatokat felsőben jeggyel, alsóban százalékkal értékeljük. Az év végi értékelésben hangsúlyosan számítanak, ezért pirossal kerülnek bejegyzésre.

Ezeken kívül feleletnek számító írásbeli számonkérés az aktuális házi feladatból bármikor íratható.

A dolgozatírást előre bejelentjük, előtte összefoglaló-ismétlő órát tartunk.
Javításuk, kiosztásuk egy héten belül meg kell történjen. Az összes munkát haza kell küldeni a szülőknek.
Napi két írásbeli számon kérésnél nem lehet több.

Házi feladatok feladásának szabályai:
Hétfőtől péntekig (a pénteken feladott házi feladat nem hétvégi munka, hanem péntek délutáni!) szóbeli és írásbeli feladat mértéke – átlagos munkatempóhoz viszonyítva – nem haladhatja meg alsóban az egy órát, felsőben a két órát.

Iskolai szünetekre (őszi, téli, tavasz, nyári) nem adható.
        - kötelező olvasmány (olvasónapló)
        - verstanulás (kivétel: önként vállalt ünnepélyre)
        - írásbeli feladat.

A házi feladat és a felszerelés hiánya tantárgyi jegyként nem kerülhet be a naplóba és az ellenőrzőbe. A szorgalom értékelésénél kell figyelembe venni.

Leendő elsősöknek

Néhány szóval szeretnénk bemutatni és elmondani, miért is jó KÓSOS–nak lenni. Tovább

Elérhetőségeink

Cím: 1192 Budapest, Hungária út. 28.

Tel./Fax: 282-9997

E-mail: kosiskola@hdsnet.hu



Alapítványi információk
Az Alapítvány célja a Kós Károly Általános Iskola nevelő-oktató munkájának támogatása. Bővebben